Otthon
10–16 fő · 2 asztal
Egy nappaliból is lehet: két asztal nagyjából nyolc négyzetmétert kér, plusz helyet a járásra. A bútort mi rendezzük át. Bontás után vissza is tesszük. Amit előre végignézünk: a lépcsőházat, a lift méretét és a padlót.
Magánrendezvény ahol Ön is vendég lehet
Egy szülinapon vagy évfordulón a házigazda az egyetlen, aki nem ünnepel: tölt, ültet, órát néz, és figyeli, nem maradt-e valaki egyedül a sarokban. Egy estére ezt le lehet tenni: a program viszi azt, ami egyébként Önre maradna.
Ajánlatkérés
Az ünnepelt
A házigazda ritkán ér rá ünnepelni
Egy zárt körű esténél nem a program a nehéz rész. Az a nehéz, hogy valakinek végig fejben kell tartania az egészet: mikor jöjjön a torta, ki az, aki még senkivel nem beszélgetett, elég lesz-e a jég. Ez a valaki majdnem mindig az ünnepelt. Vagy aki mellette áll.
Egy asztal körül ezt az osztó veszi át. A játék közös témát és közös ritmust ad a társaságnak, az osztó pedig pontosan azt a szerepet viszi, ami egyébként a házigazdáé lenne: ő szólítja meg a félrehúzódót, ő tartja a tempót, és ő zárja le a kört, amikor jön a vacsora.
Ha a vendégek inkább kollégák, mint rokonok, akkor a céges est a pontosabb keret. Szűkebb, formálisabb körre pedig a VIP est való, ahol a beszélgetés még több helyet kap.
A személyes részletek is megvannak: a zsetonra kerülhet felirat, a terítőre kedvenc szín, a falra fénykép. Csak nem ezek döntik el, hogy jó lesz-e az este. Azt az dönti el, mennyit tud belőle Ön is végigülni.
A helyszín
Otthon, étteremben vagy bérelt térben
Ugyanaz az este három helyen máshogy áll fel. A különbség nem a hangulatban van, hanem abban, mennyi hely kell hozzá, és mit érdemes előre egyeztetni.
Étterem különterme
16–30 fő · 2–3 asztal
Itt a vacsora és a kiszolgálás már adott, ezért kevesebb a mozgó rész. Itt az időrend az érzékeny pont: a konyha a saját tempójában dolgozik, az asztalok pedig ehhez igazodnak; ezt hármasban egyeztetjük a helyszínnel, nem Önön keresztül.
Bérelt rendezvénytér
20–30 fő · 3 asztal
Akkor éri meg, ha a társaság nagyobb, vagy ha a lakás és az étterem is szűk lenne. Üres térnél a fény és a hang is ránk marad — cserébe semmilyen házirendhez nem kell alkalmazkodni. Ha még nincs meg a tér, összeszedünk néhány szóba jöhetőt.
Mindhárom felállásnál ugyanaz a stáb és ugyanaz a kelléktár érkezik; a helyszín csak azt szabja meg, mennyi asztal fér el és mikor kell építeni. A többi formátum melletti számokat a formátumok táblázata mutatja egymás mellett.
Kérdések
Amit a házigazdák meg szoktak kérdezni
- Mennyi a legkisebb létszám?
- Egy asztal akkor él igazán, ha nyolc-tíz ember ül köré. Innen jön a tízes alsó határ. Ennél kisebb társaságnál nem az asztal fogy el, hanem a lendület: kevesen vagyunk ahhoz, hogy a kör magától pörögjön.
- Ha most találkoznak először?
- Ez inkább előny, mint gond. Egy asztalnál a szabály adja a közös nyelvet, így a beszélgetéshez nem kell külön téma. Vegyes társaságnál — család, munkatársak, régi barátok — érdemes két kisebb asztal, mert így hamarabb keverednek, mint egy nagy körnél.
- Zavarja a szomszédokat?
- Az asztalok maguktól halkak. Nincs gép, nincs hangeffekt; a zaj annyi, amennyit a beszélgetés ad. A hangerőt a zene szabja meg, azt pedig Ön állítja be. Lakásban a leghangosabb pillanat általában a köszöntő.
- Mikor kell fizetni?
- A pontos ütemezést a szerződés rögzíti, és igazodunk ahhoz, ami Önnek kényelmes: előleggel és részletekben is tudunk dolgozni. Az ajánlat tételes, tehát a szerződés előtt látja, melyik sor mennyibe kerül.
- Hogyan induljunk?
- Elég annyi, hogy kit ünnepelnek, hányan lesznek és melyik hónapban. Ebből már tudunk asztalszámot és keretárat mondani. Ha a helyszín még kérdés, azzal kezdjük, mert minden más ehhez igazodik.
Az este íve
Hol tud végre leülni
Három szakasz, és a középső a leghosszabb. A házigazda a másodikban ül le először — addig áll, utána már vendég.
Az első fél óra
Ön az ajtóban áll
És ez így van rendben. A vendégek szállingóznak, az asztalok viszont már nyitva vannak, így aki elsőnek érkezik, nem egy pohárral a kezében várakozik, hanem leül és belekezd.
A közös óra
Itt dől el az este
Mindenki az asztaloknál van, a beszélgetést az első kör elindítja, és ez az a pont, ahol a házigazda végre leülhet. Az osztók viszik a kört, szólnak a félrehúzódónak, és tartják a tempót anélkül, hogy bárkit sürgetnének. Amikor jön a torta vagy a köszöntő, a játék megáll, a figyelem az ünnepelté — és akkor indul újra, amikor Ön mondja, nem egy perccel előbb. Ez a leghosszabb szakasz, és nem véletlenül: ezért az óráért szól az egész.
A hosszú vége
Előbb zárunk, mint a buli
Az asztalokat szándékosan a vége előtt csukjuk be. Így az utolsó emlék egy beszélgetés lesz, nem az, ahogyan mi pakolunk. A bontás akkor kezdődik, amikor a társaság már nem az asztalok körül van, hanem a kanapén és a konyhában.
Ez az ív minden létszámnál ugyanez marad, csak a szakaszok hossza mozdul: tíz főnél a középső rész rövidebb, harmincnál viszont akár két órára is nyúlik. A sorrend nem változik, és a zárás mindig a buli vége elé kerül. A referenciák harmadik forgatókönyve egy tizenhat fős estét bont le percről percre, ha az ívet számokkal is látni szeretné. Küldjön egy dátumot és egy létszámot, a szakaszhosszakat mi illesztjük hozzá.
Van már dátum, vagy még csak ötlet?
Írja meg, kit ünnepelnek és hányan lesznek — a többit innen visszük. Ha a helyszín még kérdés, azzal kezdjük, és keresünk hozzá néhány szóba jöhetőt.
